After All

Szétcsuszott ismét minden remek(y) . Összemosódnak a napjaim kezdem érezni h a szervezetem is káputt:/.
És hiába probálok meg mindent jol csinálni semmi pozitívat nem kapok a munkámért sehol:/
már tényleg ugy vagyok vele h nem érdemes küzdeni nincs élni akarási vágy bennem csaka párna és én egy életen át.
M1 probálom átvészelni ezt a depresszios időt és nem gondolni arra h mi volt és mi lesz ezután.

nowaday

Megigértem h nem irok csak h avalami jo történik de ugy érzem ki kell magambol irnom mindent ami kaka.
A mai nap az év csodáj ailyen szar napom se lesz soha. Olyan érzésem van mintha egy rinocérosz csorda keresztül gázolt volna rajtam akisebbek meg a lelkemet tiporták volna.
Annyira szar érzés miko rattol kapod a legnagyobb döfést akitől nem számitanál rá iszonyat érzés a legszarabb a világon.
Hirtelen csak egy fekete szobára várnék ami televan a számomra kedves dolgokkal. De ilyen soha nem lesz soha mert én nem tudom megteremteni csak ha egyedül élek a kis szivemmel:/
Vol tmár olyan érzésetek h sokkal job lenne valahol máshol? vagy hogy ha egy szempillantás alatt el lehetne a gondokat űzni a fejetek felől olyan csuda szép lenne:) de ien csak amesékbenvan:/

:/ offf

Az ember nem is hiszi mekkora fordulo pontokat rejt az élet lyan dolgokat amiket az ember gyerek fejjel képtelen megérteni probálom de  nem sikerül mért az olyanokkal történik minden szar akik enm érdemlik meg igazságtalan.
Ugyérzem h kell egy támaszpont van több is de nem tudom hova meneküljek olyan mintha a szivem több fele akarna szakadni h az a baszott nagy szikla egyre nehezebb lenne a vállamon.Pedig azt mondják nekem semmi nem lehet a vállamon de mégis van .És sehogy nem lehet legörgetni mert mindig rakódnak rá azok a köcsög kavicsok.
Probálom azenébe vagy a táncba folytani de annyira nehéz nem lehet.
Beleőrülnék ha bálmi történne ami sulyosabb annyira jelentéktelennek érezném magam h hihetetlen.
olyan érzés van bennem mintha egy hatalmas gomboc lenne atorkomban amit kikell eresszek egy hatalmas orditás keretében, hihetetlen én nem is hittem h ien nehéz élni egyáltalán ebben a szaros életben még hahallgatom i s a mások problémáját nem lehet egyszerüen:/
Még a saját kis álom világom se segit ugyérzem teremtettem egy privát világot amiben csak az én kis szereplőim vannak néh amikor agondolataim az abszolút káoszba torkollnak kiengedem őket a ketreckémből és egy pillanatra is de más dimenzioban érzem magam ezen nem segít semmi még az se.
Komolyan könnyebb lenne ha megszünnék létezni bármennyire is szar vagy épp nem lehet vele mit kezdeni és sok mindenkinek fájna nekem nem könnyebb lenne kezdem ugyérezni mintha megőrülnék mintha mindenki felém mutogatna piszkos érzés és erre jönnek a fáraszto dolgok . Néha nemtudom ki vagyok vagy hmit akarok azt se tudom kiben higyek kiben ne nem tudom afájdalmam kitölteni senkin aki meg épp ott van az meg nem tehet semmiről:/ ésez pocsék ocsmány .
Annyira jo lenne h aminden egyszerübben menne ha minden olyan lennemint egy mese világban és az emberek is annyira lennének szépek mint ahogy azt elképzeljük. Nem külsőleg hanem belsőleg.
Egykivánságom lenne csak egy kis ideig szünynek meg létezni csak 5percre mennyire hosszu idő is lenne az amikor az embernek ordithatnéka van és ezzel nem lesz jobb .Mert a tűz sosem alszik ki mig van aki táplálja.

Üldüzni üvöltözni lenne a legjobb egyszerüen annyira jol esne ha egy hatalmas hegyenahol senki nemhallja egyszerüen csak kiorditani ami a szivemet bántja .
Ugy érzem olyan sebezhető lettem mint egy madár fioka akit aszéétől is védeni kell . Jokedve csak akkor lesz ha a mama madár a szárnyai alá veszi megpuszilgatj aés oda csipogja h szeretlek ez a legnagyobb béke. Soha nem kértem többett csak boldogságot nehezen megkapom de mindig hordozza magával a rosszat mert igazán boldog csak az lehet aki nem is él.

Kiléptem nem tudom mikor irok legközelebb de majd csak:/

days

Mindennapok egybe folynak... remegek de legbelül érzem a vesztem, feszengek de tudom h jobb lesz ez igy.. csak felőröl.......

:/

Szegényke eltörte a vállát furcsa ilyenkor az ember ugy érzi h bár feleltet leolt szinte porig aláz de mégis hiányzik a jelenléte inkább őmint bárki más.
Nincs a suliban é s mindenki olyan mint egy komor fal.

Elég szar idők járnak a fejemre csalódok emberekben és a legjobb az egészben h olyanokban akikben nem számítottam volna szerencsére az általános suli valamien szinten nevelt erre mert kaptam a hidegből rendesen de itt nem akartam ...
Kattog az agyam és igazából semmin tudom h gondolkodok de min semmin csak meredten bámulok magam elé és nem tudok semmit ebből vissza adni ha valaki megkérdezi min gondolkodsz? hát őszintén semmin de ez nem tul szava hihető de há ez van nemtok ezzel mi csinálni néh augy érzemmagam h én nem ebbe a világba akartam születni.
De ott a másik része h ez van ezt kell szeretni.

Olyannak érzem magam mint egy zsák amibe már nem lehet több mindent tuszkolni de mégis mindig tuszkolni karok és valami hihetetlen szinten betok kattanni mondjuk ezt nem sok ember látta személy szerint egy de már sajnálom h mindig ő látja ezt az énem kifordulok magamból nem vagyok önmagam.
Az igazat megvallva nagyon sok minden összejött egyszerre.Talán leginkább kereszt apu halála volt a legszarabb nekem meg a családnak a legrosszabb h láttuk ahogy leépül és a szívemnek egy darabja is szinte velehullott el és nincs az a tű vagy cérna ami ezt befoltozhatná.
Soha nem hittem volna h bárki elronthatja a számomra legfontosabb ünnepet a karácsonyt és mégis családi vita amiből rendesen kivettem a részemet... de igazábol nem érdekel soha nem bocsátom meg az illetőnek..

Ennyi:)<3

UJBól

Újra itt irok mert a gondolatok felgyülemlettek afejemben nem tudom már h kinek higgyek és kinek ne.. Annyi sok gond van bennem.
Sajnos az erőm is egyre kevesebb és egyre inkább érzem azt h jól tudok dönteni sajnos az elmult félévben történtek dolgok amik lelkileg haza vágtak és úgy érzem folyton h mármit csinálok vag yteszek valakinek keresztbe rakok. Megvédek egy embert erre utál 10 de mégis ug yérzem h vanértelme annak az egynek is jobbat létre hozni még ha ezért utálnak is majd megbékélnek..
Hallgatom nap mint nap az emberek problémáit. Elgondolkodtatóak. csak az a baj h a sajátjaimra nincs  időm ezért elfojtom magamban és egyszerre villámként eresztem ki magamból. Az is baj:D h nagyon ragaszkodó vagyok és lehet talán ienkor vak is vagyok és mikor átbillennék arra h nem adok a döntésemből a ragaszkodásom miatt döntök jól vagy rosszul.
Őszintén meg valva néha az élethez sincs kedvem . Ebben az évben  egy olyan embert vesztettem el örökre akitől sokat tanultam még ha ezt ő nem is tudja  a küzdeni akarása az h nem adta fel azt h utolsó pillanataiban is mások érdekét nézte és nem törődött magával. Büszke vagyok arra h ismerhettem és büszke vagyok arra is mikor kellett ott voltam és h soha nem hagytam h látszódjon rajtam mennyire fáj őt így látni .
Zűrös minden körülöttem a régi emlékek is halványak nem emlékszek arcokra esetekre pedig akarok és szeretnék ,de van amikor elöveszek egy képet és nézem h mindig emlékezni tudjak arra vagy azokra akiket elvesztettem:/

Nos ennyi ezentul igérem fogom vezetgetni a blogocskám .. rájöttem h ez hiányzott nekem h kiirjak mindent magamból még ha senkise olvassa nekem megmarad:D

:/:$

Ezer éve nem irtam :$
Hmm semmi időm sincs...:(
Nyár jo lessz és hosszu 3hónap és már most tele vagyok progikkal:(
12 nap evezés nélkül les soksok buli Tittával És Hencsóval:d Jah meg azzal a Lóri gyerekkel:DXD
És kihagytam az ifju párt Ádikát és Klaut:D
Soksoksok minden történt velem:D
tegnap este nagyon szarul voltam nem tudtam aludni nélküle:( beöltöztettem a macimat a mezébe:)
De ugy se tudtam szunyálni már ötkor talpon voltam nagyon szar volt este többször is felkeltem kerestem csak régen megtaláltam:(
nagyon hiányzik mert amikor kerestem ott volt és belekapaszkodtam a karjába. De most csak a macim volt ott:(
Egész este arra vártam h bejöjjön a szobámba de nem jött:( De az tart életbe h kedden látom és mellettem alszik majd:DDDDDDDDDD

Fuu de nagyon szar volt:d
Jelenleg infón ülök nénikével és unatkozok:DXD

Jo dolgok i svannak a rosszak mellett ezt tanuld meg..